Caitlin Matthews a betűk és fák közti kapcsolatról
2007.09.05. 20:59 | hóvirág | 2 komment
Függetlenül az eredetétől, az ogham nem csupán a feliratok jelentésére korlátozódott. Ez a szóbeliségben megmaradt kelta bölcsesség őreinek, a filid-nek nevezett jövendőmondó költőknek az eszköze volt. Ezeknek a jövendölő-regélő költőknek az volt a feladata, hogy emlékezzenek az ősi tanokra. Számukra az ogham betűi olyanok voltak, mint a Bölcsesség Fája, amely gyökereivel a földdel, ágai révén meg az éggel érintkezik. Számukra mindegyik betű egyidejűleg jelentette a fa bölcsességét és élő nyelvezetét egy szóbeliség révén élő költői hagyománynak, amelyik képeket, metaforákat és asszociációkat sugallt, mint egy titkos, profétikus ösvény a megértéshez.
A kulcs az oghamhoz sokáig rejtve maradt a félrevezető értelmezés miatt, miszerint mindegyik betű neve egy fa nevét is jelenti egyben - de csupán egyetlen fa nevét. Ám mikor megvizsgáljuk az ábécé betűinek neveit, úgy találjuk, hogy az ogham betűk közül csupán ötnek van csupán fafajtához köthető jelentése: beith (nyírfa), fearn (égerfa), saille (fűzfa), duir (tölgyfa) and coll (mogyorófa). A többi tizenöt betűelnevezésnek további jelentései is vannak ír nyelven: például gort (mező, szántóföld), uir (Föld) és straif (kénkő). Ez a tény nem ismert és ez által sok félremagyarázást tett lehetővé a kelta nyelvet nem ismerők körében és az ismeretterjesztő irodalomban.
A fák csupán egy olyan ismérvgyűjtemény, mely segítségével a betűket könnyebb volt megjegyezni. Az Auraicept na n'Eces szerint ,,az ogham betűk nevei metaforikusan értelmezendőek az erdő fáinak neveként". Az a tény, hogy a betűt jelentő ír szó fid vagy feda, minek jelentése „fa" vagy „fák", ugyancsak hozzájárul, hogy az ábécét fafajtákhoz kössék. Az ogham betűknek sok egyéb jelentése is van, madárhoz, munkához és helyhez is köthető. De a kényelem kedvéért, a betűket az ősi időkben fák képviselték, így az ábécét (a természetközelben élő ember számára) könnyebb volt megjegyezni: az élő betűk ligete volt. Ahogyan az ogham szövegeket tanulmányozzuk, nyilvánvalóvá válik a számunkra, hogy az Ogham Fa csupán egy a sok lehetséges ábécé elnevezések közül. Ez a könyv az Ogham Fát tárgyalja, de a harmadik részben tárgyalt jóslatokat egy szélesebb értelmezéséi körből származtatja, mely valamikor a költők közös tudatának részét képezte.
A kulcs az oghamhoz sokáig rejtve maradt a félrevezető értelmezés miatt, miszerint mindegyik betű neve egy fa nevét is jelenti egyben - de csupán egyetlen fa nevét. Ám mikor megvizsgáljuk az ábécé betűinek neveit, úgy találjuk, hogy az ogham betűk közül csupán ötnek van csupán fafajtához köthető jelentése: beith (nyírfa), fearn (égerfa), saille (fűzfa), duir (tölgyfa) and coll (mogyorófa). A többi tizenöt betűelnevezésnek további jelentései is vannak ír nyelven: például gort (mező, szántóföld), uir (Föld) és straif (kénkő). Ez a tény nem ismert és ez által sok félremagyarázást tett lehetővé a kelta nyelvet nem ismerők körében és az ismeretterjesztő irodalomban.
A fák csupán egy olyan ismérvgyűjtemény, mely segítségével a betűket könnyebb volt megjegyezni. Az Auraicept na n'Eces szerint ,,az ogham betűk nevei metaforikusan értelmezendőek az erdő fáinak neveként". Az a tény, hogy a betűt jelentő ír szó fid vagy feda, minek jelentése „fa" vagy „fák", ugyancsak hozzájárul, hogy az ábécét fafajtákhoz kössék. Az ogham betűknek sok egyéb jelentése is van, madárhoz, munkához és helyhez is köthető. De a kényelem kedvéért, a betűket az ősi időkben fák képviselték, így az ábécét (a természetközelben élő ember számára) könnyebb volt megjegyezni: az élő betűk ligete volt. Ahogyan az ogham szövegeket tanulmányozzuk, nyilvánvalóvá válik a számunkra, hogy az Ogham Fa csupán egy a sok lehetséges ábécé elnevezések közül. Ez a könyv az Ogham Fát tárgyalja, de a harmadik részben tárgyalt jóslatokat egy szélesebb értelmezéséi körből származtatja, mely valamikor a költők közös tudatának részét képezte.Címkék: fa tree ogham caitlin matthews
Ogham (ejtsd. ojam)
2007.09.05. 17:21 | hóvirág | Szólj hozzá!
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.Az ogham ábécé
Az ogham (ejtsd: ojam) – vagy beth luis fearn, vagy beth luis nion – egyes, kelta nyelveket beszélő népek ábécéje volt, melyet eredetileg feltehetőleg fába véstek.
Eredet
Az ír mitológia szerint az írást Oghma, az ékesszólás istene találta fel; az ő nevéből származik az Ogham szó. A legenda úgy tartja, hogy Oghma egy nyírfaágba vésett üzenetet küldött Lughnak, az istenek ezermesterének, hogy az menekítse el a veszély elől Oghma feleségét.
Robert Graves szerint az Ogham Kr.e. 1400-1200 tájáról származik, a Fekete-tenger vidékéről.
Egy múlt század eleji kutató, R.A.S. Macalister szerint viszont az Ogham a Formello-Cervetri ábécéből alakult ki, melyet Görögországban használtak Kr.e. a 6. században.
A legvalószínűbb, hogy valamikor a Kr.e. 5. és 1. század között alakult ki, abban az időben, amikor a kelták kapcsolatban álltak a hellén kultúrával.
Jelentés
A görög ógmosz szó vonalat, rovást jelent. Ez nem meglepő, hiszen ha nem személy után neveznek el egy írásmódot (pl. Cirill), akkor általában az első betűk alapján nevezik el (ábécé), vagy milyensége alapján (pl. Pesitta, melynek jelentése: "egyszerű"; ez az ábécé a szír, vagy kelet-arámi egyszerűsített változata).
A latin agmen szó egyszerre jelent "evezőlapát"-ot és "beszéd"-et. Így az agmen az Ogham milyenségére és funkciójára is vonatkoztatható.
Az Ogham skót megfelelője, az oidheam, azt jelenti: "gondolat", "valami".
Használat
A közhiedelemmel ellentétben nem a druidák használták, legalábbis nem mágikus célokra. (A mai druidák, a wicca hívei viszont erre használják.) Az Írországban talált Ogham-feliratok az 5. századból származnak, és ez az időszak egybeesik a druidizmus hanyatlásával, a kereszténység megjelenésével. A 25 jelből álló Ogham írással főleg 5. századi sírköveken, határköveken, kövek sarkára vésve. Sok helyütt nevek is vannak a kövekbe vésve. Írország, Wales , és Man sziget délnyugati részén, a hegyes területeken, Cork megyében , Skócia ban, Anglia ban és , ott is az írek lakta területeken fordulnak elő.
Az Ogham a latin ábécén alapuló rovásírás. Eredetileg 20 jelből állt, a modern változata 25-ből. Bizonyíthatóan a 4. században kezdték el használni az általunk ismert formában, de valószínűleg sokkal régebbi. Egy 12. század-i könyv szerint több jelentése is lehetett. Az időszámításhoz, dallamok leírásához, jogi és szertartási szövegek jegyzéséhez használták, és kézzel el is mutogatták a jeleket.
A Beitheluisnin , vagyis az ábécé jelei négy, a modern változatban öt csoportra oszlanak. Egyes sorozatok elnevezése aicmi, amit az öt sorozat első betűje elé írva jelölnek.
Az első csoport az Aicme Beithe ( B csoport), a második az Aicme hÚtah (H csoport), a harmadik Aicme Muin (M csoport), a negyedik Aicme Alin (A csoport), és az ötödik, kiegészítő jelek neve Aicme Ébad (É csoport), ami a kettős hangzókat tartalmazza. Ez az ötös sorozat a Forfeda, (fid fa , vagy erdő), vagyis az ogham fa.
Az ogham (ejtsd: ojam) – vagy beth luis fearn, vagy beth luis nion – egyes, kelta nyelveket beszélő népek ábécéje volt, melyet eredetileg feltehetőleg fába véstek.
Eredet
Az ír mitológia szerint az írást Oghma, az ékesszólás istene találta fel; az ő nevéből származik az Ogham szó. A legenda úgy tartja, hogy Oghma egy nyírfaágba vésett üzenetet küldött Lughnak, az istenek ezermesterének, hogy az menekítse el a veszély elől Oghma feleségét.
Robert Graves szerint az Ogham Kr.e. 1400-1200 tájáról származik, a Fekete-tenger vidékéről.
Egy múlt század eleji kutató, R.A.S. Macalister szerint viszont az Ogham a Formello-Cervetri ábécéből alakult ki, melyet Görögországban használtak Kr.e. a 6. században.
A legvalószínűbb, hogy valamikor a Kr.e. 5. és 1. század között alakult ki, abban az időben, amikor a kelták kapcsolatban álltak a hellén kultúrával.
Jelentés
A görög ógmosz szó vonalat, rovást jelent. Ez nem meglepő, hiszen ha nem személy után neveznek el egy írásmódot (pl. Cirill), akkor általában az első betűk alapján nevezik el (ábécé), vagy milyensége alapján (pl. Pesitta, melynek jelentése: "egyszerű"; ez az ábécé a szír, vagy kelet-arámi egyszerűsített változata).
A latin agmen szó egyszerre jelent "evezőlapát"-ot és "beszéd"-et. Így az agmen az Ogham milyenségére és funkciójára is vonatkoztatható.
Az Ogham skót megfelelője, az oidheam, azt jelenti: "gondolat", "valami".
Használat
A közhiedelemmel ellentétben nem a druidák használták, legalábbis nem mágikus célokra. (A mai druidák, a wicca hívei viszont erre használják.) Az Írországban talált Ogham-feliratok az 5. századból származnak, és ez az időszak egybeesik a druidizmus hanyatlásával, a kereszténység megjelenésével. A 25 jelből álló Ogham írással főleg 5. századi sírköveken, határköveken, kövek sarkára vésve. Sok helyütt nevek is vannak a kövekbe vésve. Írország, Wales , és Man sziget délnyugati részén, a hegyes területeken, Cork megyében , Skócia ban, Anglia ban és , ott is az írek lakta területeken fordulnak elő.
Az Ogham a latin ábécén alapuló rovásírás. Eredetileg 20 jelből állt, a modern változata 25-ből. Bizonyíthatóan a 4. században kezdték el használni az általunk ismert formában, de valószínűleg sokkal régebbi. Egy 12. század-i könyv szerint több jelentése is lehetett. Az időszámításhoz, dallamok leírásához, jogi és szertartási szövegek jegyzéséhez használták, és kézzel el is mutogatták a jeleket.
A Beitheluisnin , vagyis az ábécé jelei négy, a modern változatban öt csoportra oszlanak. Egyes sorozatok elnevezése aicmi, amit az öt sorozat első betűje elé írva jelölnek.
Az első csoport az Aicme Beithe ( B csoport), a második az Aicme hÚtah (H csoport), a harmadik Aicme Muin (M csoport), a negyedik Aicme Alin (A csoport), és az ötödik, kiegészítő jelek neve Aicme Ébad (É csoport), ami a kettős hangzókat tartalmazza. Ez az ötös sorozat a Forfeda, (fid fa , vagy erdő), vagyis az ogham fa.
Címkék: wikipedia ogam ogham ojam
Caitlin Matthews az ogham eredetéről és értelmezéséről
2007.09.05. 14:32 | hóvirág | Szólj hozzá!
Eredet
Nem tudjuk, hogy ki találta fel az ogam-ot. A hozzáférhető ősi források három mitikus szereplőhőz kötik az eredetét. Fenius Farsaidh, egy szkítiai király, aki számos ír legendában előfordul. Egy 11. századi forrás szerint (Lebor Gabála Érenn) Feniusz annak a 72 bölcsnek az egyike, akik Nimród (Bábel) tornyának építésénél segédkeztek, de a torony leomlása után a keltákhoz távozott. Más források szerint ő a felelős a héber, a görög és a latin ábécéért is.
Létezik emellett egy ír monda, melynek Tuatha de Danaan god Ogma, a beszéd és költészet atyja az írója. Harmadikként említsük meg a bárdok által énekelt változatot, melyben a milétoszi Amairgin szerepel, legendás alkotója sok ősi költői tannak.
A legjelentősebb szöveg, melyből az ogam anyaga megismerhető, az Auraicept na n'Eces, más néven a Tudósok Beavató Könyve, a költészet szójátékait ismertető, valamint az ogam betűrendjével foglalkozó könyv. Szerzője valószínűleg a hetedik században élt költő, Cenn Faelad. Az Auraicept a legélettelibb bemutatása a szóbeli hagyománynak, egyben a leghomályosabb.
Megfejtési kísérletek A tudósok megpróbálták az ogam eredetét kinyomozni, de jelenleg úgy tűnik, hogy az ogam egy olyan ábécé, mely a szóbeli hagyományban gyökerezik és csak a beavatottaknak nyit ajtót az ősi tudásra.
Itt jegyezzük meg, hogy Robert Graves a ,,Fehér Istennő" című művében az Ogam ábécét naptárként írta le, melyben minden fa egy hónapot jelképezett. Viszont bizonyosnak látszik, hogy az írek az ogamot írásra használták.
Más népszerű elmélet szerint az ogam titkosírás volt. A legérdekesebb elmélet szerint, melyet Sean O'Boyle zenetudós dolgozott ki, az ogam a kelta nemzeti hangszer, a hárfa hangjegyeit jelölte.
Fenius Farsa
From Wikipedia, the free encyclopedia
Fenius Farsa (also Phoeniusa, Phenius, Fénius; Farsaid, Farsaidh, many variant spellings) was a legendary king of Scythia who shows up in many legends of Irish folklore. According to some traditions, he was the creator of the Ogham alphabet and the Gaelic language.
In the Lebor Gabála Érenn (11th C), he is said to be one of the 72 chieftains who built Nimrod's Tower of Babel, but travelled to Scythia after the tower collapsed.
According to the Auraicept na n-Éces, Fenius journeyed from Scythia together with Goídel mac Ethéoir, Íar mac Nema and a retinue of 72 scholars. They came to the plain of Shinar to study the confused languages at Nimrod's tower. Finding that they had already been dispersed, Fenius sent his scholars to study them, staying at the tower, coordinating the effort. After ten years, the investigations were complete, and Fenius created in Bérla tóbaide "the selected language", taking the best of each of the confused tongues, which he called Goídelc, Goidelic, after Goídel mac Ethéoir. He also created extensions of Goídelc, called Bérla Féne, after himself, Íarmberla, after Íar mac Nema, and others, and the Beithe-luis-nuin (the Ogham) as a perfected writing system for his languages. The names he gave to the letters were those of his 25 best scholars.
Auraicept claims that Fenius Farsaidh discovered four alphabets, the Hebrew, Greek and Latin ones, and finally the Ogham, and that the Ogham is the most perfected because it was discovered last.
Címkék: abc ogam ogam eredete ogam megfejtese
Derek Hyatt az ogamról
2007.09.05. 14:13 | hóvirág | Szólj hozzá!
Derek Hyatt, a festőművész és sámán szavaival:
Az ogam a rovások abc-je. Függőlegesen, vízszintesen, átlósan, egymagukban vagy csoportosan. Zenejelölési rendszer, a hangok vizuális megjelenítése. Ezek a hangok nevekké, történetekké és néphagyománnyá váltak. A történelem előtti kor egyben az írásbeliség előtti kor.
The modern artist as shaman. Hyatt's work with clouds, hawks, owls, standing stones, spirals and circles evokes ancient memories and contacts the world beyond appearances. His paintings, writings and poems reveal a passion for nature and environmental issues which goes far beyond the usual preoccupations of modern artists. Shamanism revealed through a uniquely visual vocabulary.
For over forty years Derek Hyatt has been painting and drawing the Yorkshire moors. Stone walls, clouds, hawks, owls, standing stones, spirals, circles - all these are part of his visual vocabulary. He sees the role of the artist as that of the shaman, a person who can evoke ancient memories, dreamtime, and contact the 'world beyond appearances'.
Hyatt's art is enriched by his passion for such diverse figures as the eminent Victorian artist and critic John Ruskin, the Dada artist Kurt Schwitters and the philosopher Marshall McLuhan. Stone Fires - Liquid Clouds celebrates Hyatt's art and insight. Included are over one hundred paintings and drawings, his many poems and inspired writings, extracts from his regular articles in Modern Painters magazine, as well as totally new material. This book is a fascinating account of the modern artist as shaman, someone who is not afraid to see into the future by studying the past.
Peter Woodcock is an author, artist and illustrator on a wide range of publications. Tutored at the RCA in the early sixties, he taught for over twenty years at Camberwell College of Art. Based on the themes of alchemy and ancient myths, he has exhibited his work in London, New York, Bristol and Glastonbury. In 1998 he co-produced The Complex Vision for HTV on the writer John Cowper Powys. In 2000 his highly successful This Enchanted Isle: the neo-Romantic vision from William Blake to the new visionaries was published by Gothic Image Publications.
For over forty years Derek Hyatt has been painting and drawing the Yorkshire moors. Stone walls, clouds, hawks, owls, standing stones, spirals, circles - all these are part of his visual vocabulary. He sees the role of the artist as that of the shaman, a person who can evoke ancient memories, dreamtime, and contact the 'world beyond appearances'.Hyatt's art is enriched by his passion for such diverse figures as the eminent Victorian artist and critic John Ruskin, the Dada artist Kurt Schwitters and the philosopher Marshall McLuhan. Stone Fires - Liquid Clouds celebrates Hyatt's art and insight. Included are over one hundred paintings and drawings, his many poems and inspired writings, extracts from his regular articles in Modern Painters magazine, as well as totally new material. This book is a fascinating account of the modern artist as shaman, someone who is not afraid to see into the future by studying the past.
Peter Woodcock is an author, artist and illustrator on a wide range of publications. Tutored at the RCA in the early sixties, he taught for over twenty years at Camberwell College of Art. Based on the themes of alchemy and ancient myths, he has exhibited his work in London, New York, Bristol and Glastonbury. In 1998 he co-produced The Complex Vision for HTV on the writer John Cowper Powys. In 2000 his highly successful This Enchanted Isle: the neo-Romantic vision from William Blake to the new visionaries was published by Gothic Image Publications.
Címkék: ezoteria ogam derek hyatt
bemutatkozás
2007.09.05. 13:39 | hóvirág | 2 komment
Egyelőre egy általunk lefordított könyvecskét szeretnék megismertetni a kelta betűjóslás iránt érdeklödő olvasóinkkal. Caitlin Matthews munkáján kívül sok más forrásra is támaszkodunk de reményeink szerint a bőséges jegyzetanyag nem fog az olvashatóság rovására menni. Igyekszünk lépésről-lépésre haladva megismertetni magyar olvasóinkkal a kelta kultúra ezen érdekes és szórakoztató hajtását.
