Eredet
Nem tudjuk, hogy ki találta fel az ogam-ot. A hozzáférhető ősi források három mitikus szereplőhőz kötik az eredetét. Fenius Farsaidh, egy szkítiai király, aki számos ír legendában előfordul. Egy 11. századi forrás szerint (Lebor Gabála Érenn) Feniusz annak a 72 bölcsnek az egyike, akik Nimród (Bábel) tornyának építésénél segédkeztek, de a torony leomlása után a keltákhoz távozott. Más források szerint ő a felelős a héber, a görög és a latin ábécéért is.
Létezik emellett egy ír monda, melynek Tuatha de Danaan god Ogma, a beszéd és költészet atyja az írója. Harmadikként említsük meg a bárdok által énekelt változatot, melyben a milétoszi Amairgin szerepel, legendás alkotója sok ősi költői tannak.
A legjelentősebb szöveg, melyből az ogam anyaga megismerhető, az Auraicept na n'Eces, más néven a Tudósok Beavató Könyve, a költészet szójátékait ismertető, valamint az ogam betűrendjével foglalkozó könyv. Szerzője valószínűleg a hetedik században élt költő, Cenn Faelad. Az Auraicept a legélettelibb bemutatása a szóbeli hagyománynak, egyben a leghomályosabb.
Megfejtési kísérletek A tudósok megpróbálták az ogam eredetét kinyomozni, de jelenleg úgy tűnik, hogy az ogam egy olyan ábécé, mely a szóbeli hagyományban gyökerezik és csak a beavatottaknak nyit ajtót az ősi tudásra.
Itt jegyezzük meg, hogy Robert Graves a ,,Fehér Istennő" című művében az Ogam ábécét naptárként írta le, melyben minden fa egy hónapot jelképezett. Viszont bizonyosnak látszik, hogy az írek az ogamot írásra használták.
Más népszerű elmélet szerint az ogam titkosírás volt. A legérdekesebb elmélet szerint, melyet Sean O'Boyle zenetudós dolgozott ki, az ogam a kelta nemzeti hangszer, a hárfa hangjegyeit jelölte.
Fenius Farsa
From Wikipedia, the free encyclopedia
Fenius Farsa (also Phoeniusa, Phenius, Fénius; Farsaid, Farsaidh, many variant spellings) was a legendary king of Scythia who shows up in many legends of Irish folklore. According to some traditions, he was the creator of the Ogham alphabet and the Gaelic language.
In the Lebor Gabála Érenn (11th C), he is said to be one of the 72 chieftains who built Nimrod's Tower of Babel, but travelled to Scythia after the tower collapsed.
According to the Auraicept na n-Éces, Fenius journeyed from Scythia together with Goídel mac Ethéoir, Íar mac Nema and a retinue of 72 scholars. They came to the plain of Shinar to study the confused languages at Nimrod's tower. Finding that they had already been dispersed, Fenius sent his scholars to study them, staying at the tower, coordinating the effort. After ten years, the investigations were complete, and Fenius created in Bérla tóbaide "the selected language", taking the best of each of the confused tongues, which he called Goídelc, Goidelic, after Goídel mac Ethéoir. He also created extensions of Goídelc, called Bérla Féne, after himself, Íarmberla, after Íar mac Nema, and others, and the Beithe-luis-nuin (the Ogham) as a perfected writing system for his languages. The names he gave to the letters were those of his 25 best scholars.
Auraicept claims that Fenius Farsaidh discovered four alphabets, the Hebrew, Greek and Latin ones, and finally the Ogham, and that the Ogham is the most perfected because it was discovered last.
